notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Tudtad? Ezért kapják édesapjuk után a gyerekek vezetéknevüket!

hirdetes

Tudtad? Ezért kapják édesapjuk után a gyerekek vezetéknevüket!

Sz.F.
Vezetéknév apa után

A vezetéknevek kialakulása

A vezetéknevek kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése miatt jelent meg, leggyakrabban az illető szakmájára (pl: tímár, kovács, szabó), kinézetére (pl: kis, nagy, vagy akár medve, utalva nagy termetére) vagy belső jellemzőire (pl: bátor, vitéz, fukar) utalt. Magyarországon az 1400-as évek elejétől már igyekeztek pontosítani minden személyt, apja nevével, foglalkozásával, vagy a lakóhellyel. Míg eredetileg abszolút nem lehetett változtatni sem a családnevet, sem a keresztnevet, 1816-ban I. Ferenc új rendeletet adott ki, amely lehetővé tette azt, hogy kancelláriai, majd később belügyminiszteri engedéllyel a családnevek megváltoztathatóak. A keresztnév-változtatást az egyház büntette.

Az első vezetéknév-elmélet

Egy 1999-ben megjelent tanulmány szerint korántsem természetes eredetűek a nevek, sokkal inkább a politikai játszmáknak köszönhetők. Jackie Stevens szerint a kormányok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy eldöntsék, milyen nevünk lehet, erre az a lista a legnagyobb bizonyíték, amiben azok a keresztnevek találhatók, amik közül választhatnak a szülők. Elmélete szerint a vezetéknevek Hódító Vilmos korára vezethető vissza, a XI. századra. Ekkor etnikai és vallási hovatartozás alapján kaptak vezetéknevet az emberek, az örökösödési szabályok egyértelműsítése miatt.

hirdetes

Később Európában bevett szokássá vált a földrajzi származás, vallás, etnikai hovatartozás, illetve foglalkozás szerinti vezetéknév adása. Stevens elmélete szerint a vezetéknév továbbörökítése jelzi jogilag, hogy a gyermek az apáé, hozzátéve, hogy ez egyfajta kompenzáció amiatt, hogy csak a nők képesek gyereket szülni. ezért a férfiak így fejezték ki legitimitásukat. Elméletében azt is megjegyzi, hogy azért maradhatott fent ilyen sokáig ez a szokás, mert a nők így tudatják mindenkivel, hogy megszerezték maguknak a férfit. 

A második vezetéknév-elmélet 

Ez volt a legelső elmélet, ami mára több sebből is vérzik, nem igazán elfogadott. Eszerint az apa X kromoszómája az oka annak, hogy a gyermek az ő vezetéknevét kapja, ugyanis az apa X kromoszómája öröklődik, az anyáé viszont több generáció után eltűnik a génállományból. Ezért az apa génjeivel kell, hogy tovább öröklődjön az apa neve. Az elmélet ott bukott meg elsőként, amikor valaki megemlítette azt a tényt, hogy már a középkorban is az apa után kapták vezetéknevüket a gyermekek, pedig akkoriban még senki sem hallott a kromoszómákról, illetve a génekről, tehát biztos, hogy nem ez az az elv, ami döntött. 

hirdetes

A harmadik vezetéknév-elmélet

Ebben az elméletben van a legtöbb ráció. Eszerint az öröklés az, ami miatt az apa vezetéknevét kapta a gyermek. Régebben a nők nem örökölhettek semmit, gondolom, hogy mindenki ismeri azt a tényt, mely szerint kihalt a család ága, a névvel együtt, ha nincs fiúörökös. Ez az évek során megváltozott, még a vagyont is örökölhették a lánygyermekek, ráadásul uralkodók is lehettek. Ennek ellenére az a szokás fennmaradt, mely szerint az apa vezetéknevét kapja az újszülött.  Remélem, hogy sok érdekes dolgot megtudtatok cikkünkből, alább szavazhattok, hogy mennyire tetszett írásunk! 

Érdekes volt számodra cikkünk?

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Francia drazsé

Francia drazsé: az egyik legklasszikusabb magyar édességfajta. Maga a szó egyébként francia... Tovább

A díszmagyar

A díszmagyar, a magyar kultúra alkotása, egy 19. században kialakult nemzeti díszöltözék. Ez... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek