hirdetes

Érdekességek a magyarok régi ábécéjéről

Puskás Rékka

Te is láttál már a település táblák mellett rovásírással írt táblákat, ugye? Na ez a magyarok régi ábécéje, mely körül számtalan titok lappang, utánanéztünk! 

Érdekességek a magyar ABC körül

A magyar rovásírás

A számos híres magyar történelmi kincs között gyakran elvesznek azok a ritkán emlegetett, de nem kevésbé érdekes és jelentős érdekességek, amelyek nemzetünk örökségének fontos részét képezik. Ilyen a régi magyar ábécé, azaz a rovásírás is. A dolgokat tovább bonyolítja, hogy a rovásírással kapcsolatos mondáknak nagy része csupán minimális valóságalappal bír.

Az alábbiakban olvasható néhány érdekes tény, amelyek valóban igazak a rovásírásról. Mindenek előtt azonban tisztázzuk, hogy honnan kapta a nevét ez a jellegzetes írásfajta.

A rovással írt szövegeket nem tollal készítették, és nem is papírra – a rovással írott karaktereket fémbe, fába, csontba vésték, karcolták bele. A „betűk” valójában nem igazán hasonlítanak a mai elterjedt latin ábécé betűire, sokkal inkább rajzolt alakzatoknak mondhatók. Ezt a különleges írást sok helyen a mai napig igyekeznek életben tartani Magyarországon.

A magyar ABC, a rovásírás eredete

A középkori történetek szerint a székelyek voltak a hunok, a magyarok pedig csupán a hunok rokonai, és a székelyek voltak azok, akiktől a magyarok átvették a szkíta-hun ábécét. A történészek többsége egyet ért abban, hogy a régi magyar ábécé a 9-10. században jöhetett létre. Ez azt jelenti, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek már magukkal hozták ezeket a jeleket. Ez annak ellenére is biztos, hogy valójában csak a 15. század végéből kerültek elő a rovásírás legrégebbi maradványai.

hirdetes

A történészek azonban a rovásírást nem a hunokhoz, hanem a türkökhöz (ótörökök) vagy az avarokhoz kötik. A magyar nyelvészek a 17-19 századok során még abban is kételkedtek, hogy a rovásírás valóban ősi eredetű volt. Úgy vélték, hogy 16. századi humanisták műve az egész. A kései humanisták nagy erőkkel igyekeztek terjeszteni a régi ábécét. A következő oldalon folytatom! 

hirdetes

Kezdeti kutatások

A 16. század során a nyelvészek több nemzet nyelvét is vizsgálni kezdték. Ekkoriban nem csupán a héber, görög és latin nyelvtanokat készítették el, hanem ez első népnyelvieket is. Az első rendszerezett magyar nyelvtan Sylvestrer János nevéhez fűződik 1539-ből. A leíró szemlélet azonban csupán egy aspektusa a kutatásoknak, de ilyenek aspektusok még a történelmi hagyományok, a nyelv aktivitása illetve hogy mennyire hasonlít a kultúraközvetítésben fontos szerepet játszó nyelvekhez.

Baranyai Decsi János & Telegdy János 
Telegdy jános 1598-ban könyvet írt a régi magyar ábécéről, alkotása előszava pedig Baranyai Decsi Jánostól származott. Habár nyomtatott másolatok nem maradtak fenn belőle, 17-18. századi források alapján feltételezhetjük, hogy a könyv igen népszerű volt és komoly benyomással bírt az akkori körökben. Az előszó szerint a rovásírásos ábécé a magyarok ősi eredetének bizonyítéka, a jobbról balra való írás pedig a magyar és héber nyelvek kapcsolatát bizonyítja.

Elméletük szerint szkíta „őseink” a héberektől vették át ezt az írásformát. Ez az írás olyan betűk létrejöttét eredményezte, amelyek sem a német, sem a francia, sem más nagyobb európai nemzetben nem voltak megtalálhatók. A humanisták tehát csak Kézai megállapítását ismételgették amikor azt állították, hogy a székelyek a hunoktól örökölték a rovásírást.

A cikknek itt még nincs vége, lapozz a következő oldalra és tudj meg további érdekességeket!

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Teller Ede

Teller Ede: az egyik, ha nem a leghíresebb magyar fizikusnak számít. Teller Ede életének... Tovább

Rukkel-tó

Rukkel-tó: A Rukkel-tó Budapesttől délre a Taksony–Bugyi közötti út 6-os... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek Magyar Magyar történelem
X
Kövess minket facebookon!