Története
A 21. század előtt nem volt zászlajuk a székelyeknek, mert 1876-ig mindegyik székely szék mint önálló politikai egység a saját szimbólumait használta, utána pedig trianonig a magyar állami szimbólumokat. A mai lobogó Székely Mózestől, az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelemnek az idejéből eredeztethető.
Székely Mózes zászlói az 1601. augusztus 3-i goroszlói csatában vezették a székely harcosokat, de a vesztes csata után „fogságba” estek és elkerültek az akkori Habsburg uralom alatt álló Prágába. A zsákmányul esett 130 erdélyi zászlót a Turul folyóirat 1891. évi 1. sz. füzetében is említik. Mika Sándor Erdélyi hadi zászlók 1601-ből címmel jelentetett meg könyvet történetükről.
Használata
A 2004-es döntést követően a székely zászló használata elkülönült az SZNT-től és az egész Székelyföldön elterjedt, sőt az egész Kárpát-medencében elfogadottá vált. Gyergyócsomafalva polgármesteri hivatalán 2005 óta lobog a székely zászló. 2008-ban Sepsiszentgyörgyön a polgári frakció kezdeményezéseként és adományaként a karácsonyi ünnepek alatt került az európai és a román zászló közé a polgármesteri hivatalra.
A zászló elterjedéséhez hozzájárult, hogy miután az RMDSZ 2012 végén kikerült Románia kormányából, a román állami hatóságok zaklatni kezdték a zászlót kitűző székelyföldi közintézmények, iskolák vezetőit, és ez ellen tiltakozva még többen tűzték ki azt.
Jelentőségteljes, hogy a székely zászló használata révén nem egy magyar állami szimbólum tűnik fel Romániában mint a helyi magyarok szimbóluma, s így a románok nem téveszthetik össze a székelyek autonómiaigényét az 1945 utáni európai békerendszerbe nem illeszkedő vélt magyar területi revizionizmussal.
Azonban 2013. szeptember 18-án a Brassói Ítélőtábla jogerős ítéletében törvényellenesnek mondta ki, hogy Uzon polgármesteri hivatalára Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely zászlót is kitűzték.
Forrás: Fotó: Pixabay
