notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Régészeti felfedezések Magyarországon

hirdetes

16 alig ismert régészeti felfedezés Magyarországon

B. Á.
Magyarország régészeti felfedezései

Turbék

A régészet egyik legnagyobb rejtélye az oszmán Szulejmán szultán szívének rejtekhelye, aki Szigetvár ostroma során hunyt el sátrában. Mivel nem akarta, hogy a katonák elveszítsék motivációjukat, ezzel veszélyeztetve az ostromot, a vezír titokban tartotta az uralkodó halálát. Idővel Szulejmán testét hazaszállították és eltemették, a legenda szerint azonban szívét egy arany ládikába rejtették és temették el a szigetvári csatamezőn. Az évek során Pap Norbert professzor átfogó régészeti feltárásokat végzett a szív urán kutatva, munkásságának köszönhetjük például Turbék felfedezése is.

A bükkábrányi ősfák

2007-ben a régészek 8 millió éves mocsárciprusokat találtak Bükkábrány falujában, amelyek az évmilliók során megőrizték eredeti alakjukat, ezzel pedig Európa egyik legegyedibb és legkülönlegesebb felfedezésévé váltak. A fáknak csupán a törzsük maradt meg, összesen 60 méterrel a felszín alá temetve. Ezeket azóta már a felszínre hozták, a Bükki Nemzeti Parkba érkezők pedig a látogatóközpontban tekinthetik meg őket. A bükkábrányi ősfákról többet ide kattintva tudhatsz meg! 

hirdetes

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Magyarország déli részén, Pécsett találhatóak a Római Birodalom korában épített sírkamrák, amelyek az UNESCO Világörökség részét képezik kulturális, építészeti és művészeti jelentőségüknek köszönhetően. A falfestményekkel épített, felszín felett megépített sírkamrák fontos részét képezik a római kultúra megismerésének – egy mauzóleumból, kápolnából és néhány sírkamrából áll össze.

hirdetes

Középkori zsidó imaház

A XX. század középső részében felfedezett budapesti zsidó kápolnában a látogatók megtekinthetik a falakat díszítő héber feliratokat és a középkorból származó zsidó sírköveket. Az ide érkezők továbbá közelebbről is megismerhetik a budapesti zsidók történetét.

Iseum

Az időszámításunk kezdete után néhány évtizeddel épült, Ízisz-istennő tiszteletére felhúzott szentély ásatási folyamatai a XX. század közepén kezdődtek meg. Azóta a szentélyt felújították és újjáépítették. Ma az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház részét képezi.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Kásás Tamás

Kásás Tamás: a 20 háromszoros olimpiai bajnokunk egyike. Kásás Tamás háromszoros olimpiai... Tovább

Téli népszokások

Téli népszokások: Alapvetően meg kell különböztetünk a népszokásokat az időpontok... Tovább

Tovább a lexikonra
Magyar Magyar történelem Magyarország Magyarság