hirdetes

Fasiszta vagy nemzeti érzelmű író? Ki volt valójában Wass Albert?

B. Á.
Wass Albert és az igazság

(Fotó: Wikimédia/Pilgab)

Wass Albert halálra ítélése és az emigráció

Először Sopronba ment, majd 1951-ig Németországban, Bleichbachban, később Hamburgban élt. Onnan négy fiával, 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelő vizsgálatainak lefolyása után (egészségügyi, illetve hatósági vizsgálatok) az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig a Floridai Egyetem nyelvi laboratóriumában technikai segédszemélyzetként dolgozott (a magnószalagokat kezelte). Feleségét tüdőbaja miatt nem engedték beutazni az Államokba, ő Endre fiával Németországban maradt, később el is váltak.

A kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében – apjával együtt – „háborús bűnökért és gyilkosságért” halálra ítélte. A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal-alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy megvizsgálása után ejtette a vádakat.

hirdetes

Wass Albert és az erdélyi magyarság

Egész életében küzdött az erdélyi magyarság ügyéért. dőközben a clevelandi Magyar Kongresszus létrehozta az Erdélyi Világszövetséget, két társelnököt választottak Wass Albert és Zolcsák István személyében. Munkásságuk felbecsülhetetlen volt Erdély ügyének a világ előtt való megismertetésében-képviseletében (1975).

Megjelentette a Documented facts and figures on Transylvania című történelmi munkát: „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére.” (1977). Bizonyos, hogy mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikaiak 1988-ban megvonták Romániától a legnagyobb kedvezmény elvét.

hirdetes

Wass Albert ekképpen fogalmazott: „Amit ott láttam, sohasem tudom elfelejteni: halálra erőszakolt magyar lányokat, egészen kicsiket, hároméveseket is, megcsonkított, lefejezett magyar férfiakat és nőket. Az a gonosz vérengzés, amelyet a románok és oroszok a magyar civil lakosság ellen elkövettek, mindent felülmúlt, amiről valaha is hallottam.” Tény, hogy ezek után a bukaresti rádióban Ceaușescu Románia Első Számú Közellenségének nevezte. „Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!” - írta erről Szeleczky Zitának.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Iparművészeti Múzeum

Iparművészeti Múzeum: országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37. szám... Tovább

Rozgonyi csata

Rozgonyi csata: időpontja: 1312 június 15.  Az egyik oldalon a Kassa városát támogató... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek