notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Móricz Zsigmond, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja

hirdetes

Móricz Zsigmond, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

77 éve hunyt el Móricz Zsigmond, író, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Ismerd meg élettörténetét.

Móricz Zsigmond, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja

Móricz Zsigmond, magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. 1879. július 2-án született Tiszacsécsén és 1942. szeptember 5-én hunyt el Budapesten.

Gyermek- és ifjúkora

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet (1859–1924), aki református lelkész leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint (1851–1919) földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. A szülők 1878. május 30-án kötöttek házasságot. Móricz Zsigmondnak kilenc testvére volt, ebből kettő korán halt meg; az egyik tejhiány miatt „valósággal elsorvadt”, a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. A család kénytelen volt Istvándiba (Túristvándi), Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, majd Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

Móricz Zsigmond elemi iskolába 1886–87-ben Istvándiban, majd 1887–90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. A kor szokásaihoz híven gimnazista korában legációba ment Szakolyba. A legációt nagybátyja, Pallagi Gyula is szorgalmazta, aki levelet ír barátjának Balogh Péter akkori szakolyi körjegyzőnek, aki örömmel fogadta is a kis Móriczot. Móricz Zsigmond később is gyakran visszalátogatott Szakolyba, majd a közeli Érpatakra. Később szakolyi emlékei alapján írja meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.

hirdetes

Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.

Írói pályájának elején

hirdetes

1900 októberében Budapestre költözött, a Nádor utca 15-ben bérelt egyetlen szobát. A fővárosban jogot és bölcsészetet tanult, azonban nem tett tanári szakvizsgát. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczi Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

Megélhetési okokból különböző hivatalokat vállalt, 1902-ben mint óraadó tanár dolgozott a kisújszállási gimnáziumban, valamint tisztviselő volt a kultuszminisztériumban, később pedig a Központi Statisztikai Hivatalban. Egyetemi tanulmányait sohasem fejezte be. 1903-ban Mikszáth Kálmán hívására Az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Házasságuk 1925-ben Janka öngyilkosságával végződött.

1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki, Ady Endrével is barátságot kötött. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt fel igazi hangja. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ez az állapota szabadította fel benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései.

    hirdetes

    Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

    MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

    Ezek is érdekelhetnek

    hirdetes
    További cikkek ebben a témában
    Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
    165 683
    ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
    2019. JANUÁR 1. ÓTA:
    5 262 323
    Közösség
    hirdetes

    Szótár

    Mátraszentimre

    Mátraszentimre: Legnagyobb hegységünk, a Mátra egyik legnagyobb településéről van szó... Tovább

    Mohácsi csata

    Mohácsi csata: időpontja: 1526 augusztus 29. A magyar történelem egy sötét pontja, ahol a... Tovább

    Tovább a lexikonra

    Hasznos volt számodra ez a cikk?

    Mondd el mennyire!

    Szavazatok száma: 95

    Átlagos értékelés: 5.0

    Magyar történelem